Ahogy nézegetjük az import mutatókat a palackos bor kategória alatt érdekes (vagy éppen érthetetlen) dolgokra is bukkanhatunk, amire nem tudunk választ találni. Ezért ha Önök közül kedves olvasó valaki meg tudja válaszolni a néhol furcsa számokat, nagyon örülnénk, akár a fórumban. Például Nagy Brittaniából importált palackos bor átlag ára vészesen magasnak tűnik. (17,07 EUR). Egyetlen angol borral (pezsgővel igen) nem találkoztam (Kielmayer Kristian) az angoloknál, amelynek még csak megközelítőleg is ilyen magas lenne az ára. Vagy talán elfelejtettem mindent a statisztika szigorlat óta? A kanadaiaktól is valami extrém dolgot (komoly jégbor?!) kellett importálnuk azon a 15 eurós áron... Namíbiáról nem is beszélve. De úgy tűnik végül nem köttetett meg az üzlet - hiszen a mennyiség zéró... Egyébként kóstoltak már bort Dél-Afrika északi szomszédjától? Én még nem (Kielmayer), de majdnem sikerült egyszer zimbabvei bort kóstolnom. Érdemes figyelni az ár-mennyiség relációt, mert lehet sok bort olcsón eladni, de lehet ugyanakkor kevés bort drágán is.
Érdemes a mennyiségre tekintenünk, melyből úgy tűnik az újvilágból, Afrikából, Ausztráliából behozott mennyiség messze nem közelíti meg a hagyományos bortermelő országokat. Lehetséges, hogy ez a helyzet csak idén változott meg? Hiszen manapság igen gyakran látni Európán kívüli országok borait a S***, a T**** vagy az A**** polcain, nagykereskedőknél vagy a borszaküzletekben.S vajon hol van az a sok német bor, amit behoztunk? Láttak már német bort ezeken a polcokon? Én nem. (Hradszki Róbert) Viszont az egyik ismerősöm már csak olcsó Kaliforniai bort iszik. Nekem nem ízlett. Csak arra gyanakodhatunk, hogy rajtuk keresztül érkezik az a sok újvilági bor... De érkezhet Szlovákiából is, ugyanis nehezen érthető, a franciával megegyező nagyságrendű szlovák import. Ami biztosnak tűnik: szeretjük az olasz bort, hiszen tőlük importálunk a legnagyobb mennyiségben.

 

Magyar palackos bor exportja

Kinek adja el Magyarország a palackos borok zömét? Németeknek, briteknek? Nem, a cseheknek a 2006-os export számok szerint! Természetesen a német, angol sőt a szlovák és lengyel eladások is igen jelentősek! Meg kell említeni a volt szovjet piacot is, mely még mindig az egyik legnagyobb befogadónk, természetesen igen alacsony árakon. Úgy tűnik 2007 elején Németország visszaszerezte régi pozicióját, mint legfontosabb exportpiac. Ám a német piacon óvatosan kell járni, mert sokszerepelős - ám nem éppen a legmagasabb átlagárak mellett. A statisztikák szerint ők sem veszik tőlünk jobb áron a bort, mint az oroszok! Sajnálatos, hogy a nagy olasz behozatalt nem ellensúlyozzuk, pedig a taljánok elkortyolgathatnák mediterrán klímájuk alatt a mi fehérborainkat, mert vörösben ugyan nem, de fehérben nemhogy felvesszük velük a versenyt - de sokunk szerint le is pipáljuk őket. Sajnos azonban ezt nem sokan tudják rajtunk kívül...

 Jó látni, hogy Magyarország sok piacon jelen van. Még a fülöp-szigetiek is kapnak néhány nagy formátumú vörös bort vagy - ami valószínűbb - komoly aszút a számok szerint. Azonban az árak csak ott magasak ahová kis mennyiségben szállítunk. Ahol magasak a mennyiségi ráták ott rendre nagyon alacsony az átlagár. Nehezen tudunk megszabadulni attól a gondolattól, hogy egyesek még mindig úgy gondolják: azért jó a magyar bor, mert olcsó. Pedig ennek nem így kellene lennie. Kívánatosabbak lennének erősebb export mutatók a skandináviai országok felé, amire a Bormarketing Kht. tesz is erőfeszítéseket. Ezek lehetnének azok az országok, ahová jó átlagárakon viszonylag nagyobb mennyiségben tudnánk árusítani. Jelenleg úgy tűnik Spanyolország, az USA veszi jó áron, ám említésre méltó mennyiségben a magyar bort. A Japán és Kanadai piacban is van fantázia. De hát ez már pénzkérdés... már a mi részünkről - hogy elvigyük nekik a magyar bor hírét.

Ugyanakkor azt is el lehet mondani: a 30 liter/fő éves átlagfogyasztás mellett nem sok borunk marad exportra. Bízva abban, hogy a magyar fogyasztói kultúra lassan majd javul - egyre kevesebb jó bor marad exportra. Talán épp itt a bibi a szupermarketeket elárasztó újvilági olcsó borokkal: ehhez nemigen fognak hozzájárulni. Az egyszeri ember megveszi, mert hú, de egzotikus, a minősége azonban valójában megegyezik a hasonlóan olcsó magyar boréval. Sajnos a magyar ember söráron akar bort venni. Ezen kellene változtatni, ám ennek a miértje - ha nagyon belemegyünk - már társadalompolitikai probléma.

Bár a legfrissebb 2007-es számok még nem állnak rendelkezésünkre,  alapvetően kiolvasható ezekből a statisztikákból, hol állunk, merre tartunk. Nem lehet legtagadni a fontosságukat, de azt is meg kell említeni, ha a borról beszélünk, a tiszta számok mellett még sok-sok ismérvet kell felsorakoztatni mellettük. Az asztal mellett ülve, társaságban fogyasztva a bort, már nem arról kell beszélni mennyibe került a palack. Ott már inkább élvezzük a jó választást!